A Kyokushin magyar története

KEZDETI LÉPÉSEK MAGYARORSZÁGON

A Kyokushin karate hazai megalakításában, két embernek, a ma már 5 és 6 danos mestereknek, Adámy Istvánnak és Furkó Kálmánnak vannak elévülhetetlen érdemei. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján leginkább csak néhány újsághírben értesülhettek a távol-keleti sportágak (akkoriban ez elsősorban természetesen a cselgáncsot jelentette) hívei, hogy olyan harcművészeti ágak is, léteznek szakágak is, léteznek, mint Kyokushin, Shotokan, vagy éppen a Taek-won-do, bár Polyák József önvédelmi és küzdelmi bemutatóin már el-elhangzott a bűvös szó KARATE. A külföldi lapok hevenyészett fordításai alapján, néhány küzdősporttal foglalkozó magazin segítségével, szinte könyvből tanulták az első mozdulatokat a Testnevelési Főiskola hallgatóira ill. a köréjük csapódó fiatalokra épülő csoport tagjai. Bokszolók, birkózók, cselgáncsosok egyaránt megtalálhatóak voltak a spontán szerveződő harcművészeti csoportban. Felváltva olvasták föl, illetve gyakorolták a hallottakat. A főiskola tanára, dr. Galla Ferenc vette pártfogásába a karatéra kíváncsi diákokat, ezzel nagyban hozzájárult, hogy a karate megvethette lábát hazánkban. A magyar cselgáncsválogatott 1972-ben, Göteborgban járt, ahol tagjai megismerkedtek, egy távolba szakadt hazánkfiával" név szerint Mészáros Attilával 2. dan, aki akkor már igencsak otthonosan mozgott a Kyokushin karate mozgáskultúrájában. Az Európa-bajnokság ideje alatt Mészáros Attila nem csak tolmácsolt a Hetényi, Horváth, Tuncsik nevével fémjelzett válogatottnak, hanem bemutatót is tartott számukra.

Első hazalátogatása alkalmával Mészáros Attila megtartotta bemutató edzését a Testnevelési Főiskolán. Furkó Kálmán végzett testnevelőként látogatott vissza a tréningre, melyen a később ismertté vált karatésok közül csak Adámy István volt jelen.

Ettől kezdve esztendőkön keresztül egyedül készültek a magyar Kyokushin karate hívei, az évente hazalátogató Mészáros Attila instrukcióit követve kapaszkodtak egyre feljebb a ranglétrán. Az első övvizsgán, 1973-ban Furkó Kálmán 3. Adámy István 5. kyu fokozatot kapott., majd tizenkét hónap elteltével, mindketten sikerrel teljesítették a 2. kyu követelményeit. Ekkorra már Kovács Ferenc is csatlakozott az úttörőkhöz, sőt nem sokkal később Koczor Attilával, Budán Lászlóval és Joháczi Józseffel bővült a névsor. Az 1972-es hivatalos edzést követően öt évvel pedig "megszülettek" az első danos mesterek Magyarországon. Adámy István Lengyelországban tett eleget a fekete öv követelményeinek, Furkó Kálmán viszont hazai környezetben, Szolnokon, a Shihan Howard Collins vezette I. nemzetközi nyári edzőtáborban harcolta ki a sempai titulust. Az angol mester, aki 1972-ben, Tokióban teljesítette a 100 ellenfeles kumitét kifejezetten Mészáros Attila kérésére vállalta el a vizsgáztatást. Tulajdonképpen ettől kezdve nyilváníthatjuk hivatalosan is "nagykorúnak" a magyar Kyokushin karatét.

A TERJESZKEDÉS IDŐSZAKA

Ebben az időszakban, ha nem is gomba módra, de egyre jobban szaporodott a Kyokushin klubok száma. Érdekes módon a fővárosban elsősorban az egyetemek nyitottak kaput a harcművészetnek hódolni kívánó fiatalságnak, így Adámy csoportjának is például kezdetben a Közgazdasági Egyetem adott otthont. A főváros mellett két vidéki bázis tevékenysége érdemel említést ebből az időből, Szolnokon és Székesfehérvárott óriási lelkesedéssel vetették magukat a szervezés fáradtságos munkájába a hangadók. Nekik köszönhetően napról-napra növekedett a csoportok létszáma. A hetvenes évek végén azonban hiába űzték már több ezren a karatét, a sportvezetés nem igazán fogadta el a különböző irányzatok létjogosultságát, így a kyokushinét sem. Mígnem aztán a rendkívül gyors terjeszkedést látva 1980. január elsejével az OTSH végül engedett a rá nehezedő nyomásnak és hivatalosan is elismert sportágnak nyilvánította a karatét, s ekkor megalakulhatott a Magyar Karate Társadalmi Szakbizottság.

Mire azonban idáig eljutott az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a magyar kyósok már túl voltak egy világbajnoki szereplésen. A Tokióban megrendezett vb-n Adámy István, Furkó Kálmán, Kivés György és Somogyi Zsolt képviselte színeinket, s utóbbi a legjobb 32 közé verekedte magát. "Idegenlégiósként" csapatunkat erősítette a lengyel Marek Drozdowski is. A 80-as győri nyári nemzetközi edzőtáborban 2 danos vizsgát tett Adámy István és Furkó Kálmán, akik változatlan lendülettel népszerűsítették a kyokushint. Nem sokáig kellett várni az első nemzetközi sikerre sem, az 1982-es londoni Európa-bajnokságon Bódi István a 80 kilogrammos súlycsoportban a dobogó harmadik fokára léphetett fel.

Bár számszerű adatok csak a kilencvenes évektől állnak rendelkezésünkre, nyugodt szívvel állíthatjuk, a Kyokushin karate fejlődése töretlen volt Magyarországon - 1996-ig.

Ez utóbbi esztendő történései azonban egy külön fejezetet érdemelnek.

A KYOKUSHIN HAZAI ATYJA: SHIHAN FURKÓ KÁLMÁN

Nyírbátorban született 1947. január másodikán. A hazai Kyokushin karate szülőatyja, érdemei elévülhetetlenek, hogy a Kyokushin nemcsak megvetette lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött. Középiskolás korában még az atlétika állt érdeklődése középpontjában, súlylökőként, kalapács vetőként ért el másodosztályú eredményeket. Érettségi után első nekifutásra nem vették fel a Testnevelési Főiskolára, s mivel vasútgépészeti technikumot végzett, a szakmájában helyezkedett el a MÁV-nál. Egy esztendő múltán előfelvételit nyert a TF-re, s Egerbe, a felderítőkhöz vonultatták be katonának.

Akkor döntötte el, egyszerre lesz testnevelő tanár és katonatiszt. Honvédségi ösztöndíjasként végzett a főiskolán, ám bármennyire is szeretett volna Szolnokra kerülni, Vácra vezényelték. Még főiskolás korában kötött szorosabb ismeretséget a cselgánccsal, majd a karatéval. Váci katonatisztként is hetente visszajárt az Alma-materben megtartott cselgáncsedzésekre, így résztvevője volt 1972-ben a Mészáros Attila vezette első Kyokushin tréningeknek. Az elsők között vett részt külföldi versenyen, 1976-ban, Krakkóban, 1977-ben, Pozsonyban lépett tatamira. Még ebben az esztendőben (október 24-én), Szolnoki LTE néven megalakította saját klubját, majd az első nyári nemzetközi edzőtáborban (1978) sikeres vizsgát tett az első dan övfokozatra. Meghívottként szerepelt az 1979-es tokiói világbajnokságon, ahol egy kanadai karatéka ütötte el a továbbjutástól. Ekkor találkozott először Masutatsu Oyamával, az alapítóval. Az állandó edzés, gyakorlás eredményeként 1980-ban a második, 1983-ban a harmadik dan követelményeit is sikeresen teljesítette. Lehetősége nyílott a japán karatékákkal való közös tréningekre. 1984-ben például hetvenkét napot edzett együtt vendéglátóival, s végül négy danos mesterként tért haza. A sosai több alkalommal is meghívta a Honbura, ahol Sosay Oyama adta át az 5. dant Furkó Kálmánnak 1989-ben. Mesterként válogatott versenyzők egész sorát nevelte, tanítványai bajnoki címek tucatjait nyerték az elmúlt húsz esztendőben. A Magyar Kyokushin Karate Szervezet elnöke, a szolnoki Banzai KKK klubvezetője, az Európai Kyokushin Karate Szervezet elnökségi tagja, a technikai bizottság vezetője. A Kyokushin karate nemzetközileg ismert és elismert képviselője.